kiadvány oldalanként
Az 1960-as évek kulturális forradalma idején játszódó kínai regény messze túlmutat egy politikai rendszer visszásságait bemutató történeten. Csen Csent, a pekingi gimnazistát több társával együtt a mongol pusztára `száműzik`, ahol a diákok pásztorként és csikósként tengetik életüket. Jurtákban élnek, s nekik is éppúgy meg kell küzdeniük az élelemért, mint a puszta őslakosainak, akik `tanult fiatalokként` emlegetik őket. Hamar kiderül azonban, hogy a Pekingből hozott tudás fabatkát sem ér a pusztán. Csen Csen teljesen átértékeli mindazt, amit az iskolában történelemből és irodalomból megtanítottak neki, és tudását összeveti a pusztai öregek bölcsességével, valamint saját, az elemekkel vívott harc közben szerzett tapasztalataival. Megdöbbenve érzékeli, hogy az öregek még egységben látják a világot, amelyben minden élőlénynek meghatározott helye és szerepe van, és keserűen szemlélik azokat a - kulturális forradalom és a gazdasági körülmények által bekövetkező - változásokat, amelyek megbontják ezt az egységet. Az idős pásztorok mellett Csen Csen legfőbb tanítómesterei a sztyeppi farkasok lesznek - először csak az öregek elbeszéléseiből ismeri meg szokásaikat, gondolkodásmódjukat, harci taktikáikat és `farkaslelkületüket`, majd később maga is nevelni kezd egy kisfarkast. Az ember és a farkas konfliktusokat sem nélkülöző, mitikussá növesztett kapcsolatán keresztül Jiang Rong szinte filozófiai mélységekben mutatja be a világ ökológiai válságát, gazdasági anomáliáit és az emberi szellem romlását. Így a regényt záró Epilógus nemcsak a mongol puszta és a sztyeppéről elüldözött farkasok elsiratása, hanem az emberi léleké is.
688 oldal
4490 Ft
Fiatal férfi ül a tévétorony kilátóteraszán. Nagyon úgy fest a dolog, hogy le fog ugrani, de előbb még elmeséli az életét. Ő Arthur Beerholm, a világ legünnepeltebb mágusa. A jóságos nevelőszülők házában töltött gyerekkor, a svájci internátusban végigunatkozott évek, a tévelygések és gyötrődések korszaka után végre eljött a siker, amelynek csúcsán éppen arra készül, hogy kilépjen a kétszáz méteres mélység fölé. Amit tervez, nem öngyilkosság, hanem élete legnagyobb, végső mutatványa, egyenes következménye mindannak, amit megtanult és átélt. Mutatványainak tétje ugyanis a tökéletes illúzió: a varázslat, amely magát a mágust is elvarázsolja.
238 oldal
2690 Ft
Bell, az öreg seriff utolsó küldetése ez nyomozás,
aki a kifordult világban már csak annyit tud
biztosan, hogy szereti a feleségét. Ellenfele,
Chigurh, a gyilkológép keveset beszél és brutálisan
öl. Az ő háborújúkba keveredik bele egy fiatalember,
mikor véletlenül bűnözők hulláiba botlik, és annyi
pénzbe, amennyivel bármilyen élet mindenestől
megváltoztatható. A pénz és az ő nyomába szegődik
Chigurh, úgyhogy inkább ez a hajsza forgatja fel
végérvényesen az életét. A regényből készült filmet a
Coen-testvérek (Fargo, A nagy Lebowski) rendezték,
és a tavalyi év egyik szenzációjának számított, több
Oscar-díjra is esélyes. A magyar premier 2008.
március 6-án lesz.
356 oldal
2890 Ft
Marie Antoinette nyakláncának hírhedt történetét dolgozza fel a regény. Az ékszer elkészítését a királynőre hivatkozva rendelték meg, de soha, senki nem fizette ki, amiből botrány, majd nyilvános per kerekedett. A könyvben a nyaklánc sorsa összefonódik a francia forradalom előzményeinek szálaival, és kiderül, hogyan lett a fényűző életet élő, népszerű királynéból gyűlölt zsarnok, akit férjével, XVI. Lajossal együtt guillotine-nal végeztek ki a forradalmárok.
440 oldal
3999 Ft
A Semmi művészet a föltámasztott anya könyve, az anyáé, aki ismeri a lesszabályt, és akinek nyelve, mely által a világhoz való viszonya meghatározódik, a futball nyelve. A fiú csak ehhez képest van, és minden és mindenki más is csak ehhez az anyafutballnyelvhez képest létezik. A futball, mely a szerző előző könyvében inkább a magántörténelem-írás eszköze és terepe volt, mostanra mint világszemléletet van jelen, melynek eredője az anyához és az anyanyelvhez való viszonyban gyökerezik: anyanyelv-komplexus. Ha az olvasó Esterházy Péter regényében a családtörténeti szálat keresi, megtalálja - finoman megírt, kerek történetekben. Ha érzelmeket akar, azokat is: plátói szerelem, gyengédséggel teli házastársi szeretet, no meg az anyai meg az apai. Aki az esterházys-önreflektív szövegvilágra kíváncsi (hol kezdődik, és hol végződik az író?), az sem fog csalatkozni. Irónia, szépség, történelem, aranycsapat, apa, nagymama, nagynéni, nagybácsi, anya, élet és halál, főként halál, de az nagyon szépen megírva. És az élet is, persze, a halál előtt.
236 oldal
2990 Ft
A Zengő ABC és az Ablak zsiráf után egy olyan korszerű, mai kötetet ajánlunk olvasóinknak, melyben három népszerű költő versei segítik az óvodás és kisiskolás gyerekeket az ábécé elsajátításában. Az óvodákban és iskolákban is hasznosan forgatható könyv jelentősége, hogy összeköti az óvodában tanultakat az iskolában elsajátítandó ismeretekkel. Ezért az izgalmas képek mellett a gyerekek könnyen felismerhetik és megtanulhatják a kis- és nagybetűket egyaránt.
96 oldal
2490 Ft
A Magvető Novellárium sorozat most egy rejtélyes szerző könyvét mutatja be a rövid prózákat kedvelő magyar olvasóknak. Centauriról annyit tudunk, hogy ezt a nevet választotta írásműveit jelölõ birtokosként, és ezzel egyidejű másik választása a láthatatlanság. Számos szerzőt ismerünk a világirodalomból, akik későn, vagy sosem fedték fel kilétüket (mint Salinger vagy Thomas Pynchon), így műveiket mindenféle külsődleges ráhatás nélkül adták közre. Centauri írásai változatos témákkal (egy misztikus horgászélménytől az önjelölt pénzeszsák sarkkutató kálváriáján keresztül egy apokrif Flaubert-legendáig) szórakoztatják olvasóikat, ám közben a kötet vége felé haladva egyre inkább egységes ciklussá rendeződnek, szinte kihallatszik egy nagyobb mű, egy regény a történetek mögül.
344 oldal
2690 Ft
Závada Pál negyedik regénye, az Idegen testünk - hasonlóan előző könyveihez - XX. századi történelmi regény. Noha cselekménye 1940-ben játszódik, hőseinek sorsát a húszas-harmincas évektől a II. világháborút követő időkig követhetjük végig. Az Idegen testünk bár sok szállal köthető Závada korábbi regényeihez, különösen A fényképész utókorához, mégis teljesen más: fontos történelmi kérdések, hagyományok végiggondolására provokál.
396 oldal
2990 Ft
Susan Sonntag az Apokalipszis Gogolt és Melville-t idéző magyar mesterének nevezte Krasznahorkai Lászlót, hazai méltatói mondták már a kortárs magyar irodalom egyetlen metafizikus ihletésű írójának, melankolikus-szaturnuszi alkotónak. E meghatározások mindegyike érvényes marad a Seiobo járt odalent elbeszéléseit olvasva is, ám mindezek mellett szembeszökő az írásokat jellemző termékeny tágasság: a meghökkentő történetek hátterét adó korok, kultúrák közötti szellemi ívek, a hol a bibliai időkből, hol napjainkból előlépő szereplők önmagában is izgalmas változatossága. De az elbeszéléseknek ezúttal nem csak eleven, emberi hőseik vannak: kitüntetett hőssé válnak a világ más elemei is, ezeket leginkább műalkotásoknak mondhatnánk, de csakis a szó legszélesebb értelmében - a természet, a teremtés, a világban föltételezett transzcendens lényeg önmagukban tökéletes, céltalanul és végső soron értelmetlenül szép alkotásainak, amelyek tökélye, ereje, vonzása azonban ellenállhatatlan és kikerülhetetlen.
432 oldal
4999 Ft
A két mesegyűjtemény folytatása a nagysikerű Mesék férfiakról nőknek, illetve Mesék nőkről férfiaknak című köteteknek. Boldizsár Ildikó ezúttal olyan meséket válogatott a kötetekbe, amelyek az apákról és az anyákról mondanak el megrázó, olykor valósággal sokkoló történeteket. Persze nem csak a rossz apákról és rossz anyákról esik szó: a történetek között számos olyan akad, amely a gyermekét a síron túlról is segítő, gondos anyákról, és a fiait méltósággal, emberséggel felruházó apákról szól. Minden fiúnak, minden lánynak, minden apának és minden anyának megszívlelendő olvasmány!
320 oldal
2990 Ft
Fordította: Kúnos László
A halhatatlanság ára
Hajnalcsillag-sorozatának második kötetében Karl Ove Knausgard ezúttal két szereplőre összpontosít. A regény első fele 1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa évében játszódik, és egy Syvert...
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ